Variációk egy témára II.
Sorozatunk legutóbbi részében részletesen ismertettük a Microsoft Internet Explorer elnevezésû programját, amelynek segítségével kényelmesen barangolhatnak azok is a világhálón, akik szinte semmit sem tudnak az Internet hátterérõl. Ebben a hónapban a másik legelterjedtebb Web böngészõ szoftver, a Netscape Navigátor használatát mutatjuk be.
A két böngészõ program alapvetõen hasonló szolgáltatásokat nyújt, azonban amíg a Microsoft termékének csak Windows-os változata létezik, addig a Netscape több platformra is elkészítette a Navigátort. Így, többek között az OS/2 operációs rendszert használók is választhatják ezt a browser programot. Érdekességként még azt is meg kell említeni, hogy a Navigátor OS/2-es változata támogatja a Warp 4.0-ba beépített hang navigációt is, így, megfelelõ számítógép esetén, karosszékünkben kényelmesen hátradõlve, élõszóval vezérelve száguldozhatunk az információs szupersztrádán ezzel a böngészõ programmal. A Netscape programjának létezik egy Gold elnevezésû változata is, amely egy beépített Web oldal szerkesztõ programot is tartalmaz. Ennek segítségével a meglátogatott és letöltött oldalakat azonnal megváltoztathatjuk, szerkeszthetjük és ha van hozzá jogosultságunk, vissza is tölthetünk az Internet bármely pontjára. Sorozatunkban nem fogunk a Navigátor különleges képességeire kitérni, csupán azokat az alapvetõ utasításokat és beállításokat ismertetjük, amelyek a kényelmes Internet barangoláshoz és a megszerzett információk elmentéséhez szükségesek.
Netscape Navigátor
Annak ellenére, hogy ez a program a Microsoft Explorer-jével ellentétben nem ingyenes, van hivatalos módja, hogy díjtalanul hozzájussunk a Navigátor legújabb változatához. Ehhez csupán egy kis vállalkozó kedvre van szükség, hiszen a program állandó fejlesztés alatt áll és a béta változatokat, amelyek a legtöbb esetben már szinte hiba mentesek, 60-90 napos idõtartamra, ellenszolgáltatás nélkül lehet használni. Mire az adott idõ lejár, már biztosan létezik egy újabb béta változat, amit azután ismét használhatunk egy ideig. Mivel a program beállításai megõrzõdnek, az új verziók telepítésekor csupán a program letöltését és a telepítést írhatjuk az ingyenes használat hátrányára. Ezzel szemben azonban mindig a legújabb változatot használhatjuk. A béta változatokat a http://home.netscape.com/ címrõl tölthetjük le.
A telepítéshez egyetlen EXE állományra van szükségünk. Ennek az állománynak a nevérõl derül ki, hogy milyen rendszer alatt lehet használni a Navigátor adott változatát. A rövidítésekbõl lehet megállapítani, hogy Windows vagy OS/2 alá készült a program, 16 vagy 32 bites változatról van-e szó és, hogy mi a verzió szám. A telepítõ indítása után néhány kérdésre kell csupán válaszolni (például, mi legyen a célkönyvtár neve), a többi automatikusan megtörténik. A desktop-on vagy egy programcsoportban megjelenõ Netscape Navigátor ikon fogja jelezni, hogy már használhatjuk is a programot. A program megjelenése hasonlít egy szövegszerkesztõhöz, felül egy menüsáv, nyomógombsor, alatta az ablak legnagyobb részén pedig a HTML dokumentumok megjelenítésére alkalmas keretet láthatunk. Saját magunk állíthatjuk be, hogy az egyes utasítások egyszerûbb és gyorsabb elvégzésére szolgáló, Toolbar elnevezésû nyomógomb sorozatikonjai láthatóak legyenek-e. Alapértelmezésben a Toolbar bekapcsolt állapotú és ezt érdemes is így hagyni. Ha valaki mégis ki szeretné kapcsolni ezt a sort, hogy nagyobb felület maradjon a Web oldalak megjelenítésére, akkor az Options menüpont Show Toolbar sorára kattintva tehetjük ezt meg. Ugyanígy kapcsolhatjuk vissza is a nyomógombokat és hasonló eljárással jeleníthetjük meg, illetve tüntethetjük el a Location és a Directory sávokat is. A Location a keresett Web oldal URL címének beírására és barangolás közben a felkeresett helyek címeinek megjelenítésére szolgál. A Directory gombokra kattintva pedig a Netscape olyan Internet oldalaihoz kapcsolódhatunk, amelyek a legérdekesebb, legújabb Web oldalakat sorolja fel vagy amelyek segítségével különbözõ keresõ rendszerekhez csatlakozhatunk. A Netscape Navigátor ablakának alján a szörfözés során láthatjuk, hogy az aktuális Web oldalnak éppen melyik részét tölti a program és még hány százalék hiányzik az adott objektumból. Szintén itt követhetjük nyomon a pillanatnyi tényleges adatátviteli sebességet is.
A Navigátor indításkor automatikusan elkezd letölteni egy elõre beállított oldalt, amely alapértelmezésben a http://home.netscape.com/. Az Options/General Preferences menüpontnál beállíthatunk másik alapoldalt vagy meghatározhatjuk, hogy egy üres oldallal induljon a program. Szintén ezen az oldalon adhatjuk meg azt is, hogy a böngészõ külön aláhúzással jelenítse meg a letöltött Web oldalakon található további hivatkozásokat, linkeket.
A böngészõt kétféleképpen tudjuk a világháló egy tetszõleges helyére irányítani. Kiválaszthatjuk a File/Open Location menüpontot és itt beírhatjuk a keresett URL címet, vagy ha be van kapcsolva a Location sáv a menüsor alatt, akkor az itt található mezõbe írhatjuk a címet. Mindkét esetben az Enter megnyomása után a böngészõ elkezdi keresni és letölteni a beírt címen található hipertext dokumentumot. A Netscape érdekes tulajdonsága, hogy azoknál a címeknél, amelyek www -vel kezdõdnek és com -mal végzõdnek (amerikai szervereknél ez igen gyakori), elegendõ a középen lévõ karaktersorozatot beírni, a többit a Navigátor automatikusan hozzágondolja. Például a http://www.bigstore.com helyett elegendõ a bigstore -t beírni.
Az oldal letöltése után már könnyebben haladhatunk tovább, hiszen csak kattintani kell az oldalon található hivatkozásokra. A linkeket a Navigátor más színnel és ha úgy állítottuk be, akkor még aláhúzással is megjelöli. Ha egy hivatkozás fölé mozgatjuk az egér mutatóját, a nyílból egy kinyújtott mutatóujjat ábrázoló kéz lesz. Ezzel párhuzamosan, a böngészõ ablakának alján található sorban megjelenik a hivatkozás URL címe is. Azt is láthatjuk, hogy melyik hivatkozásokat kerestük már régebben fel, mert más szín jelzi azokat a linkeket, ahol még sohasem voltunk és megint más, ahol már jártunk. A böngészõ a hivatkozáshoz tartozó Web oldalt azonnal el kezdi letölteni, természetesen az éppen megjelenített oldal ezzel egy idõben eltûnik. Gyakran hasznos lehet, ha a hivatkozás Web oldala egy új ablakba töltõdik be és megmarad a kiinduló oldal is. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha a hivatkozásra nem a bal egér gombbal kattintunk, hanem a jobb gombbal láthatóvá tesszük a linkhez tartozó pop-up menüt. A felkínált lehetõségekbõl az Open Link in New Browser Window -t választva a hivatkozás Web oldala egy új böngészõ ablakba fog töltõdni és az eredeti oldal is megmarad. Ha nem egy hivatkozáshoz kapcsolódó címrõl szeretnénk Web oldalt letölteni egy új böngészõ ablakba, akkor ezt a File/New Web Browser menüponttal tehetjük meg. Ez a lehetõség akkor is hasznos lehet, ha valamelyik Web szerver zsúfolt és csak lassan érkeznek tõle az adatok, akkor közben egy új ablakban elkalandozhatunk másfelé, így jobban ki tudjuk használni a rendelkezésünkre álló adatátviteli sávszélességet.
Egy oldal akkor érkezett meg teljes egészében, ha a Navigátor ablakának jobb felsõ sarkában található kis animáció már nem mozog. A böngészõ ablakában lévõ HTML dokumentumot a File/Save as menüpont segítségével menthetjük el. A mentéshez meg kell adni a fájl nevet és a típust, ami lehet HTML vagy egyszerû szöveges formátum. Ha az elsõ változatot választjuk, akkor késõbb csak valamilyen böngészõ programmal tudjuk megnézni az elmentett oldalt, viszont megmarad az oldal minden formátum információja, ha szöveges állományként mentünk (TXT kiterjesztéssel), akkor elvesznek a formázási információk, viszont ilyenkor egy közönséges szövegszerkesztõvel is el fogjuk tudni olvasni az oldalt.
A Web oldal elõbb leírt elmentése csupán a hipertext dokumentumra vonatkozik, a rajta található képek, ábrák, objektumok, hátterek nem kerülnek mentésre. Ezeknek a tárolásáról külön kell gondoskodni. Az objektum pop-up menüje siet ilyenkor a segítségünkre, amely a jobb egér gomb megnyomásakor jelenik meg, mindig az adott objektumnak megfelelõ lehetõségeket felkínálva. Egy kép elõugró menüjébõl a Save Image as pontot kell választani, ha gépünkre szeretnénk elmenteni az objektumot. Az elmentett képfájl típusa meg fog egyezni az eredetivel. A képek elmentésének egy speciális fajtája, amikor a pop-up menübõl a Set as Wallpaper pontot használjuk. Ilyenkor a kiválasztott kép azonnal a használt operációs rendszer desktop-jának háttere lesz.
A szörfözés közben megtetszõ oldalak megörökítésére az elmentésen kívül a nyomtatás is rendelkezésünkre áll. Ezt a File/Print menüpont segítségével tehetjük meg. Ilyenkor a nyomtatásban meg fognak automatikusan jelenni az oldalon található ábrák, képek is. A nyomtatás formátumát külön beállíthatjuk, ahol például meghatározhatjuk, hogy az oldalakon legyen-e lapszámozás vagy, hogy a fej-, illetve lábléc tartalmazza-e a dokumentum URL címét és a nyomtatás dátumát. A Navigátor esetében is igaz, hogy a lemezre mentés vagy nyomtatás már nem jár újabb adatátvitellel, hiszen amikor megjelenik egy Web oldal képe a böngészõ ablakában, akkor már minden szükséges része a gépünkön van.
Az Interneten való kalandozás során gyakran elõfordul, hogy pár hivatkozás követése után, vissza szeretnénk térni a kiindulási oldalra. A Netscape Navigátor megjegyzi, hol jártunk már, ennek köszönhetõen a Toolbar Back és Forward gombjai segítségével lépkedhetünk vissza és elõre a már felkeresett oldalak között. Ugyanezt a Go/Back vagy Go/Forward menüpontokkal is megtehetjük. A már felkeresett oldalak újbóli betöltéséhez a böngészõ program egy Cache-nek nevezett lemezterületet használ, ahol bizonyos ideig tárolja a letöltött dokumentumokat és azok részeit. Ha a Back és Forward utasításokkal lépkedünk, akkor a Web oldal errõl a tároló területrõl fog betöltõdni, így sokkal gyorsabb lesz az elérése és nem igényel újabb adatátvitelt. A Cache méretét és hogy mennyi idõnként frissítõdjenek az itt tárolt adatok, az Options/Network Preferences oldalon állíthatjuk be. Azt azonban ne feledjük, hogy a Back és Forward utasításokkal csak azokat a helyeket érhetjük el, amelyeket a böngészõ jelenlegi elindítása után kerestünk fel. Fontos arra is figyelni, hogy az így visszatöltött oldalak teljes egészében a Cache-bõl kerülnek a böngészõbe, az oldalon idõközben történt változásokat nem fogjuk látni. Ha fontos, hogy a friss információkat érjük el, akkor a Toolbar Reload gombját vagy a menü View/Refresh utasítást kell használni. Egy külön nyomógomb, a Home , illetve a Go/Home menüpont segít abban, ha ismét az alapértelmezett kiinduló oldalra szeretnénk jutni.
Gyakran elõfordul, hogy meg szeretnénk szakítani egy oldal letöltését. Ennek oka lehet, ha véletlenül egy rossz hivatkozásra kattintottunk vagy ha túlságosan lassan töltõdik az oldal és nincs türelmünk tovább várni. Ilyenkor megnyomhatjuk az ESC billentyût vagy a Toolbar Stop gombját, de a menü Go/Stop Loading utasítása is segítségünkre siet.
A Web oldalak gyakran több képernyõ hosszúságúak, így nem egyszerû megtalálni rajtuk egy adott szót vagy kifejezést. Az Edit/Find menüpont megkönnyíti ezt a feladatot. A megjelenõ párbeszéd ablakban kell megadni a keresendõ betûsorozatot és beállítani, hogy az adott ponttól lefelé vagy felfelé keressen és, hogy a kis- és nagybetûket megkülönböztesse-e. Mivel a kereséshez tartozó panel mindaddig a képernyõn marad, amíg a Cancel megnyomásával ki nem kapcsoljuk, elegendõ a Find Next-et nyomogatni, hogy a keresett kifejezés összes elõfordulását megtaláljuk a böngészõben lévõ dokumentumban.
Az Internet szörfözés közben gyakran bukkanunk olyan oldalakra, amelyeket máskor is szívesen felkeresnénk. Ilyenkor nem szükséges papírt, ceruzát elõvenni és lekörmölni a Web oldal URL címét, használhatjuk a Navigátor Bookmarks szolgáltatását. A Bookmarks/Add Bookmark menüpont segítségével megjegyeztethetjük az éppen a böngészõben lévõ oldal URL címét, a Bookmarks/Go to Bookmarks pedig a megjegyzett címek elõhívására szolgál. A megjegyzett címeket tetszés szerint csoportosíthatjuk, rendezhetjük, így késõbb, amikor már esetleg több száz hivatkozást tartalmaz ez a gyûjtemény, könnyen el tudunk igazodni benne. A Netscape Navigátor érdekes megoldása, hogy a Bookmarks gyûjteményt egy szabályos HTML dokumentumban tárolja. A Netscape könyvtárában található bookmark.htm fájl így más böngészõ programok számára is hozzáférhetõ.
A Netscape Navigátor számos kényelmi szolgáltatást biztosít az Interneten bolyongók számára, ezek használatáról és további tippekrõl-trükkökrõl bõségesen olvashatunk a Help menü különbözõ pontjaiban. Azt azonban tudni kell, hogy a Navigátor csak nagyon kis részét tartalmazza ezeknek az információknak, segítségkéréskor élnie kell az Internet kapcsolatnak, hiszen a keresett dokumentumok nagy részét a Netscape cég Web oldalairól tölti le.
Végezetül néhány hasznos beállítási
lehetõséget ismertetünk röviden:
Ha nincs szükségünk a Web oldalon található
képek letöltésére, jócskán
felgyorsíthatjuk a böngészést, ha az
Options/Auto Load Images menüpontot kikapcsoljuk. Ilyenkor
csak egy üres négyzet fogja jelezni, hogy egy kép
található a dokumentum adott helyén.
A View menü Document Source pontjának segítségével
megnézhetjük a Web oldal eredeti HTML változatát,
a Document Info pedig a HTML fájl adatait mutatja meg.
A Netscape Navigátor tartalmaz egy levelezõ programot
is. Ennek köszönhetõen, ha a Web oldalon egy
elektronikus levél cím hivatkozást találunk,
elég rákattintani, máris betöltõdik
a levelezõ program és írhatjuk az adott címre
az email-t. A levelezõ programnak számos paraméterét
nekünk kell beállítani az Options/Mail and
News Prefrences menüpont segítségével.
Az Internet használatakor fontos szempont a biztonság.
Az Options/Security Prefrences oldalain állíthatjuk
be a számunkra megfelelõ biztonsági fokozatot.
Szintén ebbe a témába tartozik a Java programok
futtatása. Sokan bizalmatlanok ezekkel a programocskákkal
szemben, amelyek már szinte minden Web oldalon megtalálhatóak.
Akik nem szeretnék, hogy a böngészõ
program automatikusan futtassa a Java appleteket, azok a az Options/Network
Prefrences menüpont Language oldalán kikapcsolhatják
a Java támogatást.
Reméljük, mire sorozatunk következõ
része olvasóink kezébe kerül, már
mindenki számos Web oldalt látogatott meg és
a szép vagy csúnya, izgalmas vagy unalmas, látványos
vagy egyszerû oldalak láttán úgy érzi
majd, saját maga is szívesen készítene
hasonlót. Ehhez fogunk segítséget nyújtani,
az alapvetõ Web oldal szerkesztési fogalmak bemutatásával.
Vissza a tartalomjegyzékhez!